Szerda estére korcsolyázást szervezett nekünk az ESN. Az oda-vissza út, a belépő és a korcsolyabérlés együtt mindössze 5 euró volt. (nem tudom ki támogatja ezeket az eseményeket)
Tartottam tőle, hogy esek-kelek majd néhányszor, de szerencsére (büszkén jelenthetem) egyetlen egyszer sem estem el. Bár mindent megtettem érte. Legalábbis nem volt túl jó ötlet korcsolyázás közben felfele nézegetni a többiekre, akik nem jöttek a jégre, hanem csak egy sör mellől néztek minket. Ugyanis akárhányszor felnéztem, mindig elvesztettem az egyensúlyom és billegni kezdtem.
A fényképezőgépem magammal vittem, de (nagyon okosan) a táskámban hagytam, amit meg a pihenő részleg felügyeletére bíztam. Még jó, hogy az olasz lányok előrelátóbbak nálam, így végül készült néhány kép.
Korcsolyázás közben pedig megtanultam a létige ragozását és a címbeli mondatot (fáradt vagyok) hollandul. Egyszerre edzettem a testem és az elmém. :)
Egyébként érdekes nyelv ez a holland. Én mindig csak azokat a kifejezéseket jegyzem meg, amik hasonlítanak a németre vagy az angolra. Talán el kéne gondolkodnom egy nyelvtanfolyamon...
Csoportkép a jégről:
