Vasárnap:
Az utolsó nap, ami rendkívül nehezen indult. Főleg a többieknek, mivel szinte mindenki másnapos volt. Voltak, akik reggelizni sem jöttek le, vagy maximum egy kávét ittak. Nekem ilyen gondom nem volt, könnyen keltem, végre kifogtam egy jó tusolót (az élet apró örömei), és finomat reggeliztem. Zárásként ismét Speculoos pasta került a kenyérre (erről az ételcsodáról majd másik bejegyzésben ejtek még pár szót). A szokásos hosszú várakozás után végre elindultunk a villamoshoz és megérkeztünk Oostende-be.
A programban az szerepelt, hogy a vasárnapi program városnézés. Gondoltam letesszük a csomagokat valahol és megmutatják nekünk a várost. Na ez úgy nézett ki, hogy valóban letettük a táskáinkat az állomáson, majd az egyik ESN-es így szólt: "Ott van szemben a katedrális, mögötte van a sétáló utca, és akkor fél ötkor találkozunk itt az állomáson."
Így végül elsétáltunk a kikötő mellett...
...majd megnéztük a katedrálist is.
Végigsétáltunk a sétáló utcán is és kilyukadtunk a tengerparton.
Szerencsére aznap nagyon szép idő volt, csak a szél volt kicsit hűvös. A hosszú séta után pedig leülhettünk kirázni a homokot a cipőinkből. :)
Az aszfaltra visszatérve nem lehetett kikerülni az édesség boltot, egyszerűen hívogatott, hogy térjek be és töltsek egy kis zacskót mindenféle jóval. Íme, a hadizsákmány:
Lassan eltelt a délután és mehettünk vissza az állomásra, majd egy csendes visszaút következett. A legtöbben aludtak, néhányan pedig beszélgettek. Jómagam az ESN cantor, meglehetősen szórakoztató, gombás beszámolóit hallgattam.
Összefoglalva a hétvégét:
- a tenger csodálatos volt
- az idő kellemes (főleg Belgiumhoz képest)
- szereztem sok jó és vicces élményt
- el is fáradtam rendesen
- és újfent megállapítottam, hogy a szervezett utazások nagy hátránya a sok várakozás és a kötöttség
