Mert kell egy blog...

Freaks and geeks

"Lefekszem a hóba melléd
Nyakamba összeér a víz"

Az ablakon kitekintve gyönyörű látvány fogad: sűrű pelyhekben hull a hó. IMÁDOM a havazást! :)

(Attól az apró ténytől most tekintsünk el, hogy amikor holnapra ez a szép "porcukorréteg" koszos latyakká válik, addigra már kevésbé lesz ilyen tökéletes az örömöm.)

Most csak élvezem, ahogy a meleg szobában, egy bögre tea mellett nézem a hópelyheket az utcai lámpa fényében... ettől kicsit karácsonyi hangulatom lett.

A Pixar mesék dicsőítése után idekívánkozott egy remek példa arra, hogy a Dreamworks is tud jót alkotni. Ilyen jó - de még mennyire jó - az Így neveld a sárkányodat című szeretnivaló animáció.

A történet szerint a főszereplő vézna fiú, Hablaty nem illik be nagydarab sárkányölőkből álló környezetébe. Ami testi adottságként hiányzik, azt Hablaty eszességével próbálja kompenzálni. Egyik kőhajító szerkezete segítségével sikerül elkapnia egy különleges sárkányt, egy éji fúriát. Amikor azonban Hablaty megölhetné a sérült sárkányt, végül nem tudja megtenni.

A minap Esztivel (aki azóta múzsává lépett elő) beszélgettünk az adaptációkról. Általában a könyv jobb, mint annak filmes verziója, de eszembe jutott egy példa, amely esetében a mozgóképes megvalósítás is legalább olyan jó, mint az alapjául szolgáló regény.

Emlékszem még, hogy milyen nagy dolognak számított a Toy Story első részénél, hogy teljes egészében számítógépes animációval készült. Azóta már az megy ritkaságszámba, ha egy rajzfilmet a klasszikus, régi technológiával készítenek.

Amikor pedig hallottam, hogy harmadik részt is csinálnak a Toy Story-ból (azt hiszem a magyar címe Játékháború volt, de nekem csak Toy Story marad) kicsit megijedtem. Elvégre általában nem az a jellemző a folytatásokra, hogy elérik az előző rész(ek) színvonalát - elég csak a Shrek tetralógiára gondolnunk. De félelmem abszolút alaptalannak bizonyult, ugyanis a nézőknek egyszerűen nincs mitől tartaniuk egy Pixar filmnél. Elképesztő, hogy a Pixar-nal valahogy képtelenek hibázni, animációs filmjeiknél csak az a kérdés, hogy az eredmény fantasztikus, lenyűgöző, hibátlan, könnyfacsaró lesz vagy "csak" amolyan Pixar módra nagyon jó.

Egy korszak vége...

November 24-én országszerte egyetlen alkalommal adták le művészmozikban a Napozz Holddal Kispálfilmet, ami tulajdonképpen a zenekar búcsúkoncertjét örökítette meg a Szigeten. A vetítés előtt és után a West Balkánból jelentkezett be Varga Livius (Quimby), aki mondhatni az est házigazdája volt. Természetesen megjelent a film összes készítője és a zenekar tagjai még egy utolsó búcsúra. A jegyhez egyébként járt egy duplaloldalas DVD is, ami tartalmazza a filmet és sok extrát.

Mindig mindent halogatok, és ez egy szörnyű tulajdonság. Hiába tudom, hogy ha hamarabb elkezdem és megcsinálom a feladataimat, akkor utána nyugodtan kezdhetek bármit a szabad időmmel. Ezt már az általános iskolában sem tudtam megtanulni. 

Hogy ez most miről jutott eszembe? Természetesen arról, hogy jelenleg is épp lustaság okozta időhiányban szenvedek. A szobatársam már nyugodtan álomra hajtotta a fejét, miközben én még mindig a gép előtt ülök, mert még cikket kell írnom.

Emiatt lett ez a bejegyzés ilyen kurta, furcsa, személyes jellegű panasz.

Amióta a felújítási munkálatok miatt egy időre bezárt a Savaria mozi, azóta (egyetlen Predátoros kitérőt leszámítva) nem jártam moziban. Csakhogy az elmúlt évben annyira hozzászoktam ehhez a tevékenységhez, hogy már kifejezetten hiányzott a szélesvászon varázsa.

Két héttel ezelőtt végre volt időm filmet nézni, ezért mindjárt kettőre is beültem. Az egyik ezek közül a Hétmérföldes szerelem volt, Drew Barrymore és Justin Long főszereplésével.

Először is egy vallomással tartozom mindenkinek, aki olvassa ezt a bejegyzést. Őszintén szólva, soha nem éreztem legyőzhetetlen vágyat arra, hogy blogot indítsak. Azonban nemrég ezt a feladatot kaptuk egy előadáson. Nem lesz könnyű feladat, mivel nem vagyok túl jó kapcsolatban a Technika Ördögével. Az eleje biztos nehéz lesz, de aztán még az is lehet, hogy rákapok az ízére. :)

Azt hiszem első (próba) bejegyzésnek ennyi most elég is lesz. Az előzőt már sikeresen elvesztettem, azaz nem mentettem a végén. Azt hiszem lesznek még ilyen esetek... :P