Tudorok (The Tudors)
Amíg 12 év történelem órái sem tudták a fejembe verni a különböző évszámokat, addig egy nagyszerű színészekkel teli és rendkívül látványos sorozat, a Tudorok ezt könnyedén megtette. Az első történelmi témájú sorozat, amire rákattantam a Róma volt, de sajnos az két évad után véget ért. Ezután jött a Tudorok, aminek a cselekménye időben egy kicsit később játszódik.
VIII. Henrik angol uralkodó neve még a nem töri szakosoknak is ismerősen cseng. Főleg ha bizonyos feleségek és lefejezések is szóba kerülnek. Mindenesetre az biztos, hogy nem volt valami hálás szerep Henrik feleségének lenni, hat felesége közül kettőt lefejeztetett, kettővel való házasságát érvénytelenítette, egy gyerekszülésbe halt bele, és az utolsó túlélte a királyt. Egy szó, mint száz: Henrik élete megfilmesítésért kiáltott, és ezt a kiáltást a filmtörténelem alatt már sokan meghallották.
2007-ben pedig hódító útjára indult egy szexi VIII. Henrik. Ez egy újfajta hozzáállás volt az uralkodóhoz, ugyanis általában a híres Hans Holbein festmény alapján képzelik el az emberek ezt az angol királyt, azaz pocakos, szakállas, nem túl vonzó féfiként. A Showtime kanadai-ír koprodukcióban készült sorozata a fiatal Henriket mutatta be, a címszerepet Jonathan Rhys Meyers alakította, nem is rosszul. Alakításáért két Golden Globe jelölést kapott.
Azt szeretem ebben a műsorban, hogy nálam szinte minden szereplő végigjárja az utálom, majd szeretem skálát. Ott volt Wolsey (Sam Neill), aki eleinte törtető ál-szent volt, de a végére... nos nagyjából ugyanaz maradt, de megfosztották kiharcolt helyétől és szomorú véget ért. Aztán jött Boleyn Anna (Natalie Dormer), aki rendkívül ügyesen küzdötte ki magának az Anglia királynéja címet. Majd rövid szárnyalás után csúnya mélyrepülés következett, kivégzése a sorozat egyik leghatásosabb része volt. Ezután Morus Tamás (Jeremy Northam) kezdett átváltozni kellemetlen szereplőből (azért a korábbi égetések nem tették őt szimpatikussá) kedvelhető karakterré, majd hullottak a könnycseppek, amikor az ő feje is lehullott. És a sort még lehetne folytatni...
Nemrég elkezdtem nézni a Tudorok 4. és egyben utolsó évadát, amiben lezárul VIII. Henrik története, és elérkezünk az utolsó két feleséghez is. A színészek nagyszerűen játszanak, kiejtésük pedig kellemes az angol nyelvet kedvelőknek.
Egyszerűen kellenek ilyen produkciók is, nem lehet folyton new york-i szingliket, amerikai fiatalokat, mindenféle baráti társaságokat nézni. Néha szükségünk van valami szórakoztató szellemi táplálékra (még akkor is, ha tudjuk jól, hogy a forgatókönyvírók néhol nem követték pontosan a történelmi adatokat).
Ha ennyi nem elég meggyőzésnek, akkor legyen még itt a bejegyzés végén a Tudorok főcím zenéje, ami szintén rendkívül jól sikerült.
